Tanabata matsuri (Csillag fesztivál):Július 07.

Ez a fesztivál egy nagyon gyönyörű, romantikus történeten alapuló ünnepség. A mese Shokujo (Orihime) hercegnő és Kengyu  gulyáslegény szerelméről szól. A hercegnő volt a legjobb szövő, akit valaha hátán hordott a föld és apjának mennyei udvarában éldegélt, ahol szőtte a szebbnél szebb darabokat. Egy napb beleszeretett egy jóképű, srámos gulyáslegénybe. A ház ura, amiért a lány olyan szorgalmasan sző-fon, megengedte, hogy összeházasodjon élete nagy szerelmével. A dolgok mentek volna továbbra is a rendes kerékvágásban, ha a nagy szerelem közben nem hanyagolták volna el a szövést és a nyájat. A király természetesen iszonyúan megharagudott rájuk és a tejút két partjára száműzte őket, hogy évente csak egyszer lehessenek együtt. (ott vajon mit ettek?) De szerencsétlenségükre nem volt híd a tejúton, hiszen kinek jutott volna eszébe, hogy oda is építsenek egy hidat? Ezért Shokujo csak sírt és sírt, egyfolytában sírt, egészen addíg, míg a szarkák meg nem sajnálták (vagy csak elegük lett a sírásból) és szárnyaikból hidat formáltak, hogy a két pár találkozhasson végre-valahára egymással. És az ezt követő években minden július 7-én, míg világ a világ. De persze a szarkáknak is akad jobb dolguk, ezért amikor nem mennek el hidat csinálni, akkor július 7-én esik az eső, mert zokognak a másik után. A párt az égen tökéletesen lehet látni csillagkép formájában. A hercegnő Vegaként, a gulyáslegény Kengyu pedig Altairként áll a Tejút két partján. A Tejút a japánoknál Amagngoawa, ami mennyei utat jelent. Hogy valami valóságalapja is legyen, ezen a napon tényleg van egy keskeny átjáró a két csillagkép között.

Sajnos az az ünnep egyre kevésbé népszerű a mai japán lányok körében, mert már kevésbé romantikusak mint az édesanyáik vagy nagymamájik, valamint nem hisznek a legendába, pedig szerintem ez egy nagyon szép történet a maga módján és talán igaz is lehet. De nem kell félni, sok hejen még a mai napig megtartják ezt a fesztivált. Ilyenkor az emberek bambuszokat tesznek ki a kertbe és színes cetlikre felírják a kívánságaikat, amik általában a szerelemmel kapcsolatosak, és ezeket a kívánságokat természetesen senki sem olvashatja el, valamint ilyenkor finom gyümölcsökkel kedveskednek egymásnak a szerelmes párok. Ha a lányok ilyenkor a hercegnőhöz fohászkodnak, akkor javulhat a varró és a szövő képességük, ha pedig a fiúk teszik ezt, akkor kalligráfiában válnak ügyesebbé és jobbá.

Umi no hi (Tenger napja): Július 20.

Ez egy nap, amikor az emberek megköszönik a tengernek a bőséges adományait. Mondhatni ez egy kicsit ÖKO-s ünnep, hiszen ekkor előkerülnek a természetvédelmi kérések az ipari szennyezéssel kapcsolatban. Valamint ilyenkor a legtöbb helyen vízi sport rendezvényeket tartanak. Nem ez az ünnep a legrégebbi, hiszen csak 1996-ban vezették be először. A nyári szünet első napja is erre az időpontra esik.

Kyotoi, Gion fesztivál (Július 17.)

Az egyik legelterjedtebb ünnepnap a Japánok körében. Gyökere 1137 évvel ezelőttre vezethető vissza. ezen a fesztiválon a japánok a gonosz és ártó szellemeket akarják távol tartani maguktól, próbálják elűzni őket. Ha a látogató úgy határoz, hogy ezen a napon tesz egy kis sétát Kyotoban, akkor lenyűgöző látvány tárul a szeme elé, hiszen úgy tűnik, mintha visszament volna az időben. Kyoto és Osaka a fellegvára az ősi templomoknak és szentélyeknek,  hiszen a városban több mint 1800 régi építmény lelhető fel. 

Ez az egy hónapig tartó ünnep tele van felvonulásokkal, utcai árusokkal és játékokkal. Az árusok ilyenkor természetesen nemzeti japán ételeket árulnak. Az ekkori öltözet a hagyományos nyári kimono, a yukata, valamint a hozzá tartozó fapapucs, a geta. A fesztivált legelőször 869-ben rendezték meg, igen nyomasztó körülmények között. Ebben az évben dúlta fel Kyoto városát az elsöprő pestis. Az akkori pap javasolta a lakóknak, hogy vonuljanak végig a városon és imádkozzanak a Shinto isteneknek. A járvány terjedését sikerült megakadályozni, ezért attól a naptól fogva megtartották a fesztivált.

Forrás:

http://vashkuckoja.wordpress.com/2009/06/11/japan-unnepek-1/

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.